Fogszabályozás
A fogászati szűrések mellett ellenőrizzük a fogszabályozó kezelések szükségességét is. A fogszabályozás nincs életkorhoz kötve. Tévhit az a nézet, hogy csak gyermekeknél alkalmazhatunk fogszabályozó kezelést. Rendelésünkön nem ritka az 50 év körüli korosztály sem. Sőt vannak olyan speciális kezelések, amelyeket kifejezetten felnőttkorban alkalmazunk. Gondoljunk csak a fogágybetegség vagy a foghiányok miatt elvándorolt fogak helyreállítására, vagy a fogpótlások elkészítését elősegítő kezelésekre. De ide sorolhatjuk az arcesztétika javítását szolgáló sebészi-fogszabályozó eljárásokat is.
Mikor szükséges fogszabályozó kezelés?
- tejfogazatban (2-6 év) kell megkezdeni a kezelést, ha a gyermeknek nyitott harapása van (fogai előreállnak, esetenként szájzárás során is láthatóvá válik).
- vegyes fogazatban (6-12 év) mikor a tej és maradó fogak egy időben vannak jelen, kell elkezdeni a keresztharapás kezelését (keresztharapás az, amikor az alsó fogak a felsők elé harapnak). Ebben az életkorban szinte bármelyik anomália jól kezelhető, így kiemelten fontos a fogorvos felkeresése. Ebben az időszakban leginkább kivehető szabályozókat alkalmazunk.
- maradó fogazatban (12 év felett) főleg fix készülékeket alkalmazunk. Mivel a csontszövet átépülő képessége az egész élet során fennmarad, lehetőség van felnőttek fogszabályozási kezelésére is. Bizonyos, súlyos esetekben csak sebészi beavatkozással kombináltan kezelhető a probléma.
A kezelés időtartama annak a függvénye, hogy mikor, mely életkorban kezdődött a kezelés és mennyire súlyos a rendellenesség. További fontos tényező még a készülék típusa (rögzített vagy kivehető) valamint a gyermek/páciens fogorvossal való együttműködése – beteszi-e a fogszabályozót az előírtaknak megfelelően.
Kinek szükséges a fogszabályozás?
A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikájának a kialakítása, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése, amelyek a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhatnak. A rendellenes harapásnak pedig hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára, és arra, milyen érzést kelt bennünk a fogsorunk. A kusza fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenthet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek, a keresztharapás pedig rossz irányú növekedést és egyenetlen fogsort eredményezhet. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés és egyes beszédhibák.
Mindez azonban megelőzhető az időben elkezdett és szakszerű fogszabályozási vizsgálattal és kezeléssel.
A fogszabályozás menete
A kezelés megkezdése előtt alapos kivizsgálásra, röntgenfelvételekre kerül sor. A bölcsességfogak eltávolítására a fogszabályozó szakorvos tehet javaslatot, de ez attól függ, hogy milyen a fogak helyzete és iránya és van-e vagy lesz-e elegendői hely számukra az állcsontban. A kezelés alatt és a fogszabályozó készülék levételét követően szintén készülnek kontroll röntgenfelvételek, amelyek segítségével a fogorvos látja, hogy nem okoz-e problémát a bölcsességfog. Ha igen, akkor mindenképp javasolt az eltávolításuk.
A fogszabályozó szakorvos nem csak az esztétikai szempontokat veszi alapul, hanem a hosszú távú stabilitást és a rágófunkció helyreállítását is. Ha az egyik fogsor hibás helyzetű, akkor a másik fogsor is alkalmazkodik hozzá, tehát a másik fogsor is hibás. A kezelést pedig mind a két fogív helyreállításával tudjuk megoldani Így kaphatjuk csak meg a kívánt eredményt.
A fogszabályozás előtt a fogszakorvos részletesen kikérdezi a beteget. Ha valakinek fémallergiája van, ma már számos lehetőség van arra, hogy olyan anyagokat használjunk, ami nem vált ki allergiás reakciókat. A legfontosabb, hogy a fogszakorvos tudjon a problémánkról.
A fogszabályozó készülék felhelyezése abszolút fájdalommentes. Letisztítjuk, majd leszárítjuk a fogakat, majd vékony ragasztóréteggel vonjuk be őket. Ezután egyesével helyezzük fel a bracketteket (zárakat). Pontosan illesztjük a megfelelő pozícióba, majd a felesleges ragasztóanyag eltávolítása után egy speciális lámpával megvilágítjuk. Ennek a hatására köt meg a ragasztó. Ezután következik az ív behelyezése, ami szintén nem fájdalmas.
A fogszabályozó készüléket a felhelyezést követően meg kell szokni, hiszen a fogakra felragasztott tappancsok mindenképpen változást jelentenek. Az első időben érzékenyek lehetnek a fogak, előfordulhat az íny, a nyelv, és az ajkak irritációja. Az átmeneti panaszokat különböző módszerekkel tudjuk enyhíteni, például a fogszabályozó problémás részeire felhelyezendő viasszal vagy végső esetben enyhe fájdalomcsillapító tablettákkal. A készüléket a páciensek általában pár nap alatt megszokják és a későbbiekben nem okoz nekik problémát.
Manapság már olyan lapos és kisméretű fogszabályozó készülékeket alkalmazunk, amelyek abszolút nem tartják el az ajkakat. Ezek a zárak (brackettek) hozzásimulnak a fogfelszínhez, és csak a felhelyezés utáni 2-3 napban érzi úgy a páciens, hogy hú de tele van a szám.